"Egyszer az ura mondott neki valamit, amit ő nem tudott elképzelni: az amputált embereknek továbbra is fáj, zsibbad, viszket a nem létező lábuk. Így érezte magát ő is az ura nélkül: ott érezte maga mellett, pedig már nem volt sehol."

Tegnap elhunyt az egyik kedvenc íróm, Gabriel García Márquez. Kolumbiában született, de élete nagy részét Mexikóban töltötte: a halál is ott érte, 87 évesen. Mivel évek óta betegeskedett, senkit nem ért váratlanul, hogy elment, és mondhatjuk a szokásos klisét, hogy legalább szép, hosszú élete volt. 

Mindig elszomorít, ha meghal egy ismert ember, akinek kedveltem a munkásságát, de vannak néhányan, akiknek a halála még szívszorítóbb, mert igazán közel érzem őket magamhoz. Ilyen volt például Popper Péter: még mindig fáj, hogy egy ilyen jó ember elment közülünk, és soha nem hallottam egyetlen előadását sem élőben, soha nem beszélgettem vele, pedig a könyveivel nagyon sokat adott nekem.

Márquez, azaz Gabo is pontosan ilyen számomra. A Szerelem a kolera idején az egyik legszebb könyv, amit valaha olvastam, és azt hiszem, hogy tinikoromban ennek a regénynek a hatására szerettem bele a latin-amerikai kultúrába - ez a szerelem ma is tart, sőt, egyre erősebb. Olyan színesen, izgalmasan írja le, hogy mi történik a szereplőivel, hogy szabályosan érzem a karibi, dél-amerikai hőséget, és az ottani emberek világába is szívesen belecsöppennék. Mindegyik regénye elsöprő, imádtam a Szerelemről és más démonokrólt vagy az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját is, és persze a Száz év magány sem maradhat ki. Úgy tudott írni szerelemről, szenvedélyről és szenvedésről, mint nagyon kevesen.

Emlékezzünk róla néhány képpel, melyek fontos pillanatokat mutatnak az életéből, és melyeken látszik a tekintetén át sugárzó különleges személyisége.

Márquez gyerekkorában

A fiatal író

1981-ben, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája kritikáit olvasva

1982-ben, a Nobel-díj átvételekor

1983-ban, I. János Károly spanyol királlyal

Latin-amerikai Nobel-díjasok: Márquez és Pablo Neruda chilei költő

Adiós, Gabo!

Képek: El Espectador (http://www.elespectador.com/noticias/cultura/fotos-de-gabo-probablemente-usted-nunca-ha-visto-galeria-487294)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.